galaktózra

A galaktóz (D-galaktóz) egy monoszacharid, hexóz és aldóz. A glükózhoz hasonló, de C-4-en epimerizált formája miatt galaktóz-epimernek tekinthető. Természetben leggyakrabban a laktóz bontásakor szabadul fel, így tejben és tejtermékekben található. A szervezet számára fontos energiaforrás és glykanok építőköve.

Az emberi anyagcserében a galaktóz a Leloir-útvonalon keresztül kerül feldolgozásra. Először a galaktokináz galaktóz-1-foszfáttá alakítja. Ezt követi a galaktóz-1-foszfát UDP-glükóz átadása révén UDP-galaktózzá és glükóz-1-foszáttá történő kettős elosztás a galaktóz-1-foszfát-uridiltranszferáz (GALT) hatására. A kapott UDP-galaktózt az UDP-galaktóz-4-epimeráz (GALE) UDP-glükózzá alakítja. Ezek a deriváltak nélkülözhetetlenek glikoproteinek, glikolipidek és egyéb szénhidrát-összetevők szintéziséhez.

Táplálkozási és egészségügyi vonatkozások: a tej és tejtermékek elsődleges galaktózforrások. Rendellenes galaktózkezelés, például GALT-hiány vagy más Leloir-útvonal enzimek defektusa esetén galaktózémiák alakulhatnak ki. A klasszikus galaktózémia súlyos, korai tünetekkel járhat, például májtünetekkel, cataractával és idegrendszeri zavarral. Kezelése a galaktóz- és laktózmentes diéta, a korai felismerés pedig a csecsemő- és gyermekgondozási programokban gyakori.

Kémiai jellemzők: a galaktóz képlete C6H12O6, természetes formái elsősorban D- és anomérikus variánsként fordulnak elő. Inzulin-érzékeny anyag, ringes formai (piranoz- és furanóz) alkalmazkodásai léteznek, és szerves kémiai szinten fontos kiindulási alap sok szénhidrát-derivatívum előállításához.

---