földfelszínen

A földfelszín a Föld külső burkának legfelső rétege, amelyen a szárazföldek és a tengerek felszínét egyaránt megfigyelhetjük. A geológiában és a földrajzban a földfelszín a megfigyelhető, érintett felületet jelöli, amelyet a domborzat alakít. Formái közé tartoznak a hegyek és hegyláncok, a síkságok, a völgyek, medencék, partvonalak, valamint a folyók által létrehozott alakzatok.

A földfelszín topográfiáját topográfiai térképeken és digitális felszínmodelleken (DTM) ábrázolják. A magasságot leggyakrabban tengerszint feletti magasságban (m) adják meg, de a referenciapontok között szerepelhet a geoid és más referenciák. Geodéziai mérések, például GNSS (globális navigációs műholdas rendszer) mérései, segítik a felméréseket és a térképészeti tervezést.

Felszíni folyamatok a geomorfológiában leírják, hogyan formálja a felszínt a víz, a szél és a kémiai hatások. Folyó- és esővíz eróziós szakaszai, hordalékképződés és lerakódás, időjárási ciklusokon át történő változásai. Az emberi tevékenység, például a városfejlesztés, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, szintén befolyásolja a felszín alakját és stabilitását.

Az ismeretek fontossága kiterjed a környezeti és várostervezési döntésekre, vízgazdálkodásra, természeti katasztrófák kockázatának felmérésére és a klímaváltozás adaptációjára. A földfelszín adatai és modellek alapvetőek a GIS rendszerekhez és a földtani kutatásokhoz.