fémfelületek

Fémfelületek a fémanyagok olyan sík- vagy görbületi rétegei, ahol az anyag és a környezet közvetlen kölcsönhatásba kerül. A felület állapota meghatározza a tapadást, a kopásállóságot, a korrózió- és oxidációállóságot, valamint a hő- és elektromos átvitelt. A textúra, az érdesség és a felületi reakciók a megmunkálás, a felületkezelés és a környezeti hatások eredményeként alakulnak ki.

A fémfelületek főbb tulajdonságai közé tartozik az érdeség (felületi érdesség, például Ra-értékek), a felületi energia és a különböző felületi reakciók hajlama nedvességre és szennyeződésekre. Ezeket befolyásolja az ötvözet összetétele, a hőkezelés és a végzett megmunkálás. A végső cél gyakran a jó csatlakozás, a megfelelő kopás- és korrózióállóság, valamint a kívánt megjelenés és érintés.

A felület módosítására számos eljárás használható. A megmunkálás során gyártás közben vagy után finiselés történik (csiszolás, polírozás, mintázás). Felületkezelések közé tartozik az oxidációs védelem, az eloxálás, nitridálás vagy diffúziós bevonatok, valamint galvanizálás és PVD/CVD bevonatokkal történő kialakítás. Célja a kopás- és korrózióvédelmi teljesítmény, a tapadási tulajdonságok és a hő- vagy elektromos vezetőképesség javítása.

A felületeket profilometriai módszerekkel karakterizálják: mérik az érdességet (Ra, Rz, Rt) és a 3D-s textúrát Sa, Sq értékekkel. Ez a mérés segíti a minőségbiztosítást és a teljesítmény-előrejelzést. A fémfelületek kezelése és védelme nélkülözhetetlen az ipari alkalmazásokban, például az autó-, gép-, repülőgép- és elektronikai szektorban, valamint az építőiparban.

---