foszfolipidmolekulák

Foszfolipidmolekulák a biológiai membránok alapvető építőelemei. Képesek spontán kettősréteget alkotni vizes oldatban, ami a sejtek külső határainak és belső organellumainak szerkezetét biztosítja. Egy foszfolipidmolekula két fő részből áll: egy hidrofil (vízkedvelő) fejből és egy hidrofób (víztaszító) farkából. A fejrész általában egy glicerinmolekulához kapcsolódó foszfátcsoportból és egy további molekulából, például kolinból, etanolaminból vagy szerinből áll. Ez a fejrész töltéssel rendelkezik, és könnyen kölcsönhatásba lép a vízzel. A farokrész két zsírsavláncból áll, amelyek apolárisak és ezért taszítják a vizet.

Amikor foszfolipidmolekulák vizes környezetbe kerülnek, spontán rendeződnek úgy, hogy a hidrofil fejek a víz felé fordulnak, míg a hidrofób farkok egymás felé irányulnak, elkerülve a vízzel való érintkezést. Ez az önrendeződés eredményezi a lipid kettősréteg kialakulását, amelynek vastagsága körülbelül 5 nanométer. A kettősréteg belső, hidrofób magja megakadályozza a vízben oldódó anyagok, például ionok és nagy molekulák átjutását, ezáltal fenntartva a sejt belső és külső környezete közötti különbséget. A membránok fluiditása a benne található zsírsavláncok telítettségétől függ; a telítetlen zsírsavak görbülete nagyobb fluiditást biztosít. A foszfolipidek ezenkívül kulcsszerepet játszanak a jelátvitelben és a sejtmembránok integritásának fenntartásában.