formaváltozás

Formaváltozás, vagy alakváltozás, a nyelvészetben a szavak formáinak olyan megváltozása, amely grammatikai jelentést hordoz. Ezek a változások lehetnek ragozási (inflexiós) jellegűek, vagy derivációs jellegűek is, és magukban foglalhatják a toldalékképzést vagy belső alaktani változásokat is. Így a formaváltozás a morfológia központi fogalma.

A ragozás során a szógyökök a szám, eset, személy, idő vagy mód kategóriáit fejezik ki, ami a mondatban betöltött szerepet határozza meg. A deriváció új szavakat hoz létre a gyökérhez kapcsolt képzőkkel és előtagokkal, így a jelentés vagy a szófaj is megváltozhat. Emellett morfofonemikai jelenségek is előfordulhatnak, amikor a hangváltozások összekapcsolódnak a formaváltozásokkal.

A nyelvek között a formaváltozás rendszerei eltérők lehetnek: például a flektív, agglutináló vagy analitikus nyelvek mind más módon valósítják meg a ragozást és a képzést. Történeti nyelvészetben a formaváltozás a nyelv fejlődésének mozgástere: hangváltozások, paradigmák módosulása és a korábbi alakok átalakulása nyomon követhető.

A modern nyelvészeti kutatásokban és a természetes nyelvfeldolgozásban a formaváltozás leírása és elemzése alapvető eszköz: morfológiai analizis, lemmatizálás és szófaji felismerés kiindulási pontja.