fenntarthatósággal

Fenntarthatósággal a fenntarthatóság koncepcionális kereteire utaló kifejezés. A fenntarthatóság lényege, hogy a környezeti, gazdasági és társadalmi érdekek hosszú távon egyensúlyban legyenek, úgy hogy a jelen szükségleteit kielégítsék anélkül, hogy a jövő generációk lehetőségeit korlátoznák. A fogalom leggyakoribb definíciója a Brundtland-bizottság 1987-es jelentéséből ered: fejlesztés, amely kielégíti a mai igényeket anélkül, hogy a jövő generációk képességét korlátozná az igényeik kielégítésében.

Három fő pillér jellemzi: környezeti, gazdasági és társadalmi. A környezeti pillér a természeti erőforrások megőrzését, a biodiverzitás védelmét és az ökológiai lábnyom csökkentését foglalja magában. A gazdasági pillér a tartós növekedést, a hatékonyságot és a méltányos erőforrás‑használatot hangsúlyozza. A társadalmi pillér az igazságosságot, a részvételt és az emberi jogok védelmét helyezi előtérbe. Ezek kölcsönhatásban állnak, és egyensúlyuk nélkül a fenntarthatóság nem érhető el.

Megvalósítási eszközök közé tartozik a megújuló energiaforrások használata, az energiahatékonyság növelése, a gazdaság körforgásos modelljének előmozdítása, a zöld közlekedés és a fenntartható fogyasztás és termelés. Nemzetközi szinten ezekhez kapcsolódnak a Fenntartható fejlődésiek célok (SDG-k), illetve a Párizsi megállapodás és más egyezmények. A célok monitorozására mutatók, például ökológiai lábnyom és karbonlábnyom, valamint egyéb, holisztikus mérőeszközök használatosak.

Jelenlegi kihívások közé tartozik a klímaváltozás, az erőforrások kimerülése, a biodiverzitás csökkenése, a társadalmi egyenlőtlenségek és a politikai-gazdasági instabilitás. A fenntarthatóság továbbra is fejlesztésre és intézményi reformokra szorul, és összhangban kell lennie a nemzeti és helyi stratégiákkal, hogy hosszú távon eredményes legyen.