fenesztrált

A fenesztrált szó a biológiában olyan endothel- vagy epithelsejteket jelöl, amelyekben apró nyílások, úgynevezett fenesztrák találhatók. Ezek a perforációk növelik a kapillárisok permeabilitását, lehetővé téve a folyadékok és kis molekulák gyors áramlását a vér és a környező szövetek között. Bizonyos esetekben a fenesztrált endothelet diaphragma is vonhatja be, amely részben szabályozza a permeabilitást.

Az elnevezés alapja a latin fenestra szó, amely ablakt jelent; a kifejezés az ablakhoz hasonló nyílásokat jelöli a sejtfelszínben. Így a fenesztrált endothelium az olyan sejtszövetek típusa, amely gyors anyagcserére és gyors cserére képes kis molekulák révén.

Előfordulás és jellemzők: Fenesztrált kapillárisokat találunk több szövetben, köztük a vesék glomerulusában, az endokrin mirigyek capillárisaiban, a vékonybél nyálkahártyájában és a choroid plexusban. A fenesztrák mérete általában körülbelül 70–100 nanométer, és lehetnek diaphragma nélküli vagy rövid ideig látható diaphragma által fedettek, ami befolyásolja az áteresztőképességet.

Funkció és összefüggések: A fenesztrált kapillárisok fő feladata a gyors cserére való képesség, például a víz, elektrolitek és kis oldott anyagok gyors átengedése a vér és a környező szövetek között. Ezzel szemben a nagyobb fehérjék és sejtek korlátozottabban haladhatnak át, részben a fenesztrák mérete és a diaphragma jelenléte miatt.

Klinikai jelentőség: A fenesztráció állapota befolyásolhatja a szövetek áteresztőképességét és a szűrőfunkciót. Gyulladás, cukorbetegség vagy más kórállapotok során megváltozhat a kapilláris permeabilitása, ami folyadék- és fehérjeáramlásban megnyilvánuló zavarokat okozhat.