anyagcserére

Az anyagcsere olyan biokémiai folyamatok összessége, amelyek az élő szervezetekben energiát termelnek, illetve a test felépítő és lebontó reakcióit irányítják. Az anyagcsere két alapvető részre osztható: a katabolizmusra, amely bontási reakciók révén energiát szabadít fel, és az anabolizmusra, amely a sejtek felépítő anyagait (fehérjéket, szénhidrátokat, lipideket) állítja elő.

Fontosabb útvonalak közé tartozik a glikolízis, amely a cukrokat a sejtekben bontja le energiatermelés céljából; a pyruvat oxidációja a mitokondriumban, a Krebs-ciklus (citromsav-ciklus) és az oxidatív foszforiláció, amely az elektrontranszport-lánc révén ATP-t termel. Emellett a zsírok és fehérjék anyagcseréje is jelentős: a zsírsavak oxidációja és a fehérjék aminosavak formájában hasznosulnak vagy lebomlanak.

Az anyagcsere szintjét számos tényező szabályozza: hormonok (inzulin, glukagon, adrenalin), de a táplálkozás és a fizikai aktivitás is nagy hatással van rá. A máj központi szerepet tölt be az anyagcsere szabályozásában: a vércukorszint szabályozása, glikogén tárolása és lebontása, illetve különböző szükségletek szerinti szintézisek koordinálása. A mitokondriumok a sejtek energiaforrásai.

Az anyagcsere alapvető fontosságú a növekedéshez, a szövetek helyreállításához és az energiaháztartás fenntartásához. A kiegyensúlyozatlan energia-bevitel vagy anyagcsere-zavarok esetén a sejtek energiahiányt szenvedhetnek, vagy kóros anyagcseretermékek halmozódhatnak fel. Olyan állapotok, mint bizonyos öröklött anyagcsere-betegségek és a diabetes mellitus, befolyásolhatják a glükóz- és zsíranyagcserét.

---