fehérjeszintézisükben

A fehérjeszintézis a sejtekben zajló folyamat, amely fehérjék felépítését célozza. Két fő szakaszra bontható: transzkripció és transzláció. A transzkripció során a DNS információja mRNS-re íródik át, amelynek sorrendje a DNS bázisainak komplementaritásán alapul. Az elkészült mRNS módosítás után kiürül a magból, majd a citoplazmába jut, és a riboszómákhoz kötődik.

A transzláció a riboszómák által végzett mRNS-olvasáson és aminosavak összekapcsolásán alapul. Az iniciáció során a riboszóma kis alegysége kötődik az mRNS-hez, majd a nagy alegység csatlakozik, és megkezdődik a polipeptid lánc felépítése. Az elongeáció alatt az mRNS kodonjainak megfelelő aminosavak a tRNS-ek közreműködésével kerülnek a láncba, peptidkötéseket kialakítva. A termináció akkor következik be, amikor egy stopkodon jelenik meg, és a kész fehérje leválik a riboszómáról.

A fehérjék helye a sejten belül változó lehet: szabadon a citoplazmában vagy az endoplazmatikus retikulumhoz kapcsolódva, amely különösen a szekretált és membránfehérjék esetében fontos. Pószt-transzlációs módosítások (például glikoziláció, foszforiláció), folding és célba juttatás történhetnek a Golgi-készüléken keresztül vagy más célhelyekre. A folyamatot szigorú szabályozás hormonszintézis, mRNS élettartama és translációs kezdés- leállításának kontrollja irányítja, biztosítva a sejtek szükségleteinek megfelelő fehérjeexpressziót.