földrengés

A földrengés a litoszférában felépült feszültség hirtelen felszabadulásának következtében keletkező geofizikai jelenség, amely mechanikai energiát sugároz a Föld belső és felszíni rétegei felé. A keletkező rezgések a földfelszínre terjedve rázkódást okoznak.

A rengések többsége a tektonikus lemezek határain felgyülemlett feszültség hirtelen elcsúszásával keletkezik. A rezgések legfontosabb típusai a P-hullámok (nyomó) északiabb sebességgel haladnak, az S-hullámok (tekeredő) lassabbak, és a felszínhez közel terjedő horzsoló vagy felszínihullámok, amelyek gyakran a legerősebb helyi rázkódást okozzák.

Az erősséget magnitudóval mérik, amely a felszabadult energia mennyiségét jellemzi, és a területen megfigyelt rázkódás intenzitását Mercalli-skálával adják meg. A tényleges hatást számos tényező befolyásolja, például a rengés mélysége, a fókuszpont helye, a földtani környezet és az épületek ellenállása.

A földrengés legfőbb kockázatai közé tartozik a földmozgás okozta rázkódás, felszíni törések, földcsuszamlások és, tengerparti rengések esetén cunamik. Ennek megfelelően a megelőzés és felkészülés magában foglalja a földrengésbiztos építészetet és tervezést, korai figyelmeztető rendszereket, valamint a lakosság felkészítését és gyors reagálást.