Mercalliskálával

Mercalliskálával a fogalmi kifejezés a Mercalli-intenzitási skálára utal, amely egy földrengés helyszíni hatásait jellemzi, nem pedig a rengés energia kibocsátását mérő magnitúdóra. A skála az egyes helyszínek és szerkezetek körében tapasztalt hatásokat írja le, így az intenzitás egy adott ponton a megfigyelések szerint kerül meghatározásra.

Történetileg Giuseppe Mercalli alkotta meg az eredeti, XII-fokozatú skálát 1902-ben. Később a skála módszertanát módosították és széles körben használták az úgynevezett Modified Mercalli Intensity (MMI) skálaként. Az MMI-t Harry O. Wood és Frank Neumann dolgozta ki az 1930-as években, hogy a szerkezeti károkat és emberi észleléseket jobban tükrözze. A modern használatban az MMI a földrengések helyi intenzitását adja meg a megfigyelések alapján, és gyakran mintegy historikus események felidézésére és veszély- vagy városépítés-koncepciókhoz kerül alkalmazásra.

A skála I–XII közötti fokozatokkal működik, ahol az alacsonyabb számok általában észlelés nélküli vagy gyenge megfigyeléseket jelentenek, míg a magasabb fokok súlyosabb károkkal és általi összetettebb hatásokkal járnak. Fontos különbség a magnitúdiótól, hogy a Mercalli-skála a földrengés egyik adott helyen tapasztalt erősségét írja le, és függ a távolságtól, a talajszerkezettől és a beépített környezettől is. A skála használható a rengések hatásainak összehasonlítására és az intenzitás-domborulatok felvételére, de szubjektív jellege miatt egyes esetekben eltérő lehet az értelmezése.

Híres eredményként a Mercalli-skála segít történeti rengések elemzésében és a városok kockázatbecslésében is, bár a modern gyakorlathoz gyakran kapcsolódik a fizikai mértékegységek, például a földtani aktivitást mérő acceleration vagy velocity adatok használata.