félretájékoztatás

Félretájékoztatás olyan információk terjesztését jelenti, amelyek a valóságtól eltérnek vagy torzítanak. A kifejezés a „fél” (nem teljes vagy hibás) és a „tájékoztatás” szavakból tevődik össze. Magyar nyelvben gyakran kapcsolódik a dezinformáció fogalmához; a félretájékoztatás általában nem feltétlenül szándékos, de lehet az is.

Formái közé tartoznak a pontatlan vagy hiányos állítások, ferdítések, álhírek, valamint vizuális manipulációk (például képek vagy videók megváltoztatása). Online környezetben gyorsan terjed, különösen közösségi médiában és üzenetküldő alkalmazásokban, és gyakran úgy jelenik meg, mintha megbízható forrásból származna.

Terjedését elősegítik a visszacsatoló algoritmusok által hangsúlyozott tartalmak, a visszhangbuborék jelensége és a könnyen megosztható formátumok. A félretájékoztatás hatásai közé tartozik a közbizalom csökkenése, a társadalmi polarizáció növekedése, valamint közegészségügyi vagy politikai kockázatok.

Ellene a tényellenőrző szervezetek, a médiapartnerek és a szabályozó testületek is felléphetnek, például valóságjelölő címkékkel, láthatóság növelő intézkedésekkel és oktatással. Az információs műveltség fejlesztése, a források ellenőrzése és a platformok átlátható működésének erősítése mind fontos eszközök a terjedés visszaszorításában.