etikája

Etikája, vagy egyszerűen az etika, a morális elvek, értékek és normák rendszere, amely irányítja az emberek cselekedeteit. Vizsgálja, mi lehet helyes vagy helytelen, jó vagy rossz, igazságos vagy igazságtalan, és hogyan lehet ezeket az értékeket beépíteni a döntésekbe. Célja megérteni és megfogalmazni a felelősségteljes viselkedés alapjait, valamint értelmezni a jogok és kötelezettségek rendszerét.

Főbb ágaiban a normatív etika keresi a választ arra, mit kell tenni; a metaetika a morális állítások nyelvi és ontológiai természetét vizsgálja; az alkalmazott etika pedig konkrét területeken, például orvostudományban, jogban, üzleti életben, környezetvédelemben vagy technológiában foglalkozik etikai kérdésekkel. Az erényetika Arisztotelész nyomán a jellem és a virtútok fejlesztését hangsúlyozza, a deontológia a kötelességekre és jogokra, a konzekvencializmus pedig a következmények súlyát mérlegeli.

Történetileg az etika gyökerei az ókori filozófiában (Sokratesz, Arisztotelész, Konfuciusz) találhatók; a modern korban Kant, a utilitarizmus képviselői, valamint a 20. századi etikai viták formálták. Ma az etika nemcsak elméleti kérdés, hanem gyakorlati útmutató is: szakmai etika, vállalati etika, orvosi és bioetika, technológiai etika, környezeti etika mindennapi döntésekre és politikára is hatással van. Viták keretében gyakori témák a morális relativizmus és universalizmus viszonya, a morális realitás kérdése és a kulturális különbségek kezelése.