emésztenzimek

Az emésztenzimek (gyakran emésztőenzimek) olyan enzimek, amelyek a táplálék bontásában vesznek részt. A tápcsatorna különböző szakaszaiban működnek: a nyálban, a gyomorban és a vékonybélben, ahol a hasnyálmirigy által termelt enzimek is szerepet játszanak. Feladatuk, hogy a makroelemként bevitt anyagokat kisebb, felszívódó részekre bontsák, így lehetővé téve a tápanyagok felszívódását.

Főbb csoportjaik közé tartoznak az amilázok (szénhidrátok bontása), proteázok (fehérjék bontása), lipázok (zsírok bontása) és nukleázok (nukleinsavak bontása). A nyálban található amiláz kezdi a keményítő bontását, a gyomorban a pepszin proteáz dolgozik a fehérjéken, míg a hasnyálmirigy által termelt tripszin, kimotripszin és carboxypeptidázok a vékonybélben végzik a fehérjék bontását. A lipázok a zsírok bontását végzik a vékonybélben, amelyet az epesavak és a bélmozgások segítenek. A vékonybél felszínén található brush border enzimjei, például diszacharidázok és peptidázok, végzik a végső bontást, amely lehetővé teszi a különféle cukrok és aminosavak felszívódását.

Klinikai vonatkozások: enzimhiány vagy exokrin hasnyálmirigy-insufficiencia esetén malabszorpció alakulhat ki. Olyan állapotokban, mint a cystás fibrózis vagy hasnyálmirigy-gyulladás enzimpótló terápiát alkalmaznak a tünetek enyhítésére. Diagnosztikában a széklet elastáz mérése gyakran használt eszköz az exokrén hasnyálmirigyműködés felmérésére.