ellenanyagok

Ellenanyagok, vagy immunoglobulinok, olyan fehérjék, amelyeket a B-sejtek termelnek, és amelyek specifikus antigénekkel kötik össze magukat. Feladatuk, hogy felismerjék és segítsenek eltávolítani a szervezetből a számára idegen molekulákat,általában a veleszületett és szerzett immunválasz között hidat képezve.

Osztályozásuk és szerkezetük szerint az ellenanyagok legfontosabb osztályai az IgG, IgM, IgA, IgD és IgE. Szerkezetük Y-alakú immunoglobulin-molekulák, melyek két nehéz és két könnyű láncból állnak, és kötőhelyeik specifikusan az antigénhez illeszkednek. Az egyes osztályok jellemzően különböző testrészekben fordulnak elő és különböző funkciókat látnak el.

Funkcióik közé tartozik a neutralizáció (például toxinok vagy vírusok elpusztítása), az opzonizáció (megkönnyítik a phagocytózist), a komplementaktiváció, valamint az antibody-dependent cellular cytotoxicity (ADCC). IgA főként mucosalis felületeken van jelen, míg IgG átjut aplacentán és hosszú távú védelmet nyújt a magzat számára.

Előállításuk és alkalmazásuk a gyakorlatban két fő formában történik: természetes immunválasz részeként a szervezetben termelődnek, illetve laboratóriumi körülmények között poliklonális vagy monoclonális ellenanyagokat állítanak elő. Monoklonális ellenanyagokat hibridomatechnikával hoznak létre, és diagnosztikában (szerológiai vizsgálatok) illetve terápiában (betegségspecifikus ellenszerek, tumorellenes terápiák, gyulladáscsökkentők) használják őket.

Történetileg az ellenanyagok felfedezése a 19. század végére nyúlik vissza Behring és Kitasato munkáihoz; a 20. század közepén pedig Köhler és Milstein kifejlesztették a monoclonális ellenanyagok technikáját.</s>