elidegenítést

Elidegenítés, vagy elidegenítést, a magyar nyelvben több értelemben használják. A jogi értelemben elsősorban a vagyoni jogok átruházásának folyamata értendő: amikor valaki a saját jogait vagyontárgyára átruházza egy másik személyre, az addigi jogosult joggyakorlása részben vagy teljesen megszűnik. A kifejezés általános értelmében a transzfert jelenti, például adásvétel, ajándékozás vagy öröklés útján.

Jogi értelemben az elidegenítés az ingatlanok és más vagyontárgyak tulajdonjogának átszállását jelenti. Az ilyen átruházásokhoz gyakran szerződés és bejegyzés szükséges a megfelelő nyilvántartásba (például földhivatal). Bizonyos esetekben a törvény vagy a szerződés korlátozhatja az elidegenítést, például jelzáloggal terhelt vagy haszonélvezettel terhelt jogok esetén.

Társadalomtudományi értelemben az elidegenítés a munkaerő- és termelési viszonyok jelensége, amelyben a termék vagy a folyamat a munkás társadalmi azonosításától, kontrolljától és közösségi kapcsolataitól eltávolodik. Karl Marx elméletében a munkások a tevékenységük gyümölcsét és a termelés eszközeit is idegennek érzik. A fogalom más társadalmi kapcsolatokban is használható: érzelmi elidegenítés vagy szociális kapcsolatok eltávolodása.

A kifejezés tehát több kontextusban használható: a jogi elidegenítés konkrét jogi eseményként értelmezendő, míg a társadalmi és pszichológiai elidegenítés leíró fogalom, amely a kapcsolatok és az identitás kérdéseit érinti. Összefoglalva: az elidegenítés mind jogi szaknyelvi, mind tágabb szociális kontextusban központi fogalom.