elcsúszást

Elcsúszás, vagy elcsúszási jelenség, általánosan a relatív elmozdulás két érintkező felület között. A klasszikus mechanikában a csúszás akkor kezdődik, amikor a tangenciális erő meghaladja a statikus súrlódási erőhatárt, amely a normál erő és a felületek közötti súrlódási együttható szorzata. Ezt követően a mozgás során a súrlódási erő általában a kinetikus súrlódási együttható alapján μkN körüli értéket vesz fel. A jelenség lehet folyamatos vagy stick-slip jellegű, amikor megállás és újraindulás ismétlődik.

Geotechnikai környezetben az elcsúszás a lejtőkön zajló talaj- vagy kőzetcsúszás formájában jelentkezik. Itt a mozgást a gravitáció, a víztartalom és a belső nyomás változásai, valamint a talajszerkezet és a rétegzett szerkezet befolyásolja. A csúszó felület lehet talaj- vagy kőzetréteg és alatti réteg között. Talajelcsúszások gyakran esős időszakokban vagy földmozgások után fordulnak elő, és következményeik közé tartozik infrastruktúra károsodása, útak és épületek sérülése.

Megelőzés és mérés tekintetében fontos a stabil lejtők kialakítása és karbantartása, megfelelő vízelvezetés, talajerősítés és szükség szerinti stabilizáló beavatkozások. Gépek és berendezések esetében a megfelelő kenés, felületi optimalizálás és terheléscsökkentés csökkentheti a csúszás kockázatát. Monitorozásra alkalmazhatók erő- és nyomásérzékelők, földtani és mérnöki vizsgálatok, valamint stick-slip detektálás.