demokráciával

A demokrácia olyan politikai rendszer, amelyben a hatalom forrása a nép részvétele vagy felhatalmazása. A modern demokráciákban a döntéshozatal gyakran választásokkal, választott képviseletek révén és jogállami garanciákkal valósul meg. A cél a szabadság, az egyenlőség és a jogbiztonság megteremtése, miközben a hatalmi ágak megosztásával és az elszámoltathatósággal biztosítják a pénztárak feletti kontrollt.

Jellemzői közé tartozik a szabad és tiszta választások rendszere, többpártrendszer, a jogállamiság és független igazságszolgáltatás, a alapvető emberi jogok védelme, valamint a hatalmi ágak közötti fékek és az átláthatóság. A polgárok részvétele, szólásszabadság és korrupcióellenes intézmények szintén alapvető elemek.

Típusai közé sorolható a liberális demokrácia (jogállam és személyes szabadságok hangsúlya), a képviseleti demokrácia (képviselők választása a döntéshozatalra) és a közvetlen demokrácia (például népszavazások). Gyakorlatban sok ország keveri a formákat, a hagyományok és intézményi kultúra pedig befolyásolja működését.

Történeti megközelítésben a demokrácia gyökerei az ókori görög demokráciákhoz vezetnek, majd a felvilágosodás és a modern parlamentarizmus formálta a mai értelemét. A 20. században a jogállam és a polgári jogok terjedése erősítette a demokratikus berendezkedéseket. Kritikus nézetek a populizmus, a demokrácia-deficit és a részvételi egyenlőtlenségek.

Megjegyzés: a “demokráciával” a magyar nyelvben az eszközhatározó esete; a kifejezés gyakori például olyan szerkezetekben, mint “demokráciával élni.”