csíranövény

A csíranövény a magból csírázást követően kifejlődő első vegetatív egyed, amely a csírázás után alakul ki és kezdeti szerveket hordoz: a gyökérzet első részeit, a szárkezdeményt és a kotiledonokat, amelyek energiát szolgáltatnak a növény számára a további növekedéshez.

A csírázás feltételei közé tartozik a vízfelvétel (imbibíció), a megfelelő hőmérséklet és oxigénellátás, valamint a magban rejlő dormancia orvoslása. A csíranövény a magtartalékokból nyer energiát, és kialakítja a gyökérzet korai szakaszát, amely a tápanyag-szállítást és a nedvesség felvételét biztosítja.

Anatómiailag a csíranövény legfontosabb részei közé tartozik a gyökér (radikális növekedés), a szárkezdemény és a kotiledonok. A csíranövények megkülönböztethetők epigeális és hypogeális csírázásuk szerint: epigeális csírázásnál a kotiledonok a talaj felett jelennek meg, míg hypogeális csírázásnál a kotiledonok a talaj alatt maradnak. Ekkor a szárkezdemény és később a valódi levelek felelősek a fotoszintézis megkezdéséért, amely lehetővé teszi a növény önálló növekedését.

A csíranövény a növény életciklusának kulcsfontosságú szakasza: érzékeny a vízellátásra, a fényre és a környezeti feltételekre. Kertészeti és mezőgazdasági gyakorlatban kiemelten figyelnek a csíranövények nevelésére, a csírázás gyorsítására és a egészséges átültetésre. Több növénycsoport esetében speciális keltetési és ápolási eljárások léteznek.