cseppkalakzatokat

Cseppkalakzatok, vagy cseppkőalakzatok, a barlangokban kialakuló kőzetformációk, amelyeket a víz cseppfolyásából és a benne oldott kalcium-karbonát kicsapódásából eredő lerakódások hoznak létre. A fő összetevő a CaCO3, mely a mészkőben található. Amikor a víz a barlang levegőjébe ér, a feloldódott szén-dioxid kiszabadul, és a kalcium-karbonát kicsapódik, lerakódik a falakon és a padlón.

Leggyakoribb formái a stalaktiták (függő cseppkő a mennyezeten), a stalagmiták (felfelé növő cseppkő a padlón), és ezekből kialakuló cseppkőoszlopok. Emellett előfordulhatnak cseppkőfüggönyök és falakról lefolyó, réteges felületek, az úgynevezett folyó cseppkő.

A kialakulást befolyásolja a barlangba érkező víz mennyisége és összetétele, a levegő páratartalma és hőmérséklete, valamint az idő. A képződmények évmilliók alatt növekednek, növekedésük üteme pedig rendkívül lassú lehet, így a nagyobb formák kialakulása hosszú időt igényel.

Értékes forrásai a paleoklimatológiának: izotópos és radiometrikus korhatásmérések felhasználásával a múlt éghajlati viszonyai ismerhetők meg. Emellett a cseppkalakzatok kultúrtörténeti és ökológiai jelentőséggel bírnak, és gyakran kiemelt turisztikai látnivalók; ugyanakkor a túlzott látogatás károsíthatja őket, ezért védelmet és fenntartható kezelést igényelnek.