citoplazmára

Citoplazma a sejthártya és a sejtmag közötti belső tér. Eukariótákban a citoplazma a citoszolt (a vízben oldott molekulák és enzimek összessége) és a hozzá tartozó sejtszervecskéket magában foglaló részből áll; a magot nem foglalja magában. A citoplazma alapvető helyszíne a sejt anyagcseréjének és belső szerkezeti működésének.

A citoszol viszkózus, vízben oldott oldat, ionokat (K+, Na+, Mg2+), cukrokat, lipideket, fehérjéket és ribonukleinsavat tartalmaz. Makromolekulái miatt a molekulák mozgása korlátozott, de a térben számos enzimszabályozott reakció zajlik, például a glikolízis. A sejtek fehérjeszintéziseinek egy része is itt történik, különösen a szabad riboszómákon.

A citoplazmában találhatók a sejtszervecskék, például mitokondriumok, kloroplasztok (növényekben és algákban), riboszómák és az endoplazmatikus retikulum részei. A sejtrészek közötti kapcsolatrendszert és belső szállítást a membránok és organellumok kölcsönhatásai egészítik ki, összekötve a sejt különböző funkcionális egységeit.

A citoplazmában jelentős szerepet játszik a citoszkeleton, amely mikrotubulusokból, aktin filamentumokból és köztes filamentumokból áll. Ez a hálózat a sejt alakját támogatja, belső szállítást biztosít motorfehérjék segítségével, és részt vesz a jelátvitelben is. Prokarióták esetében a citoplazma a sejttest teljes belső tere membrán nélküli; eukariótákban pedig a citoplazma a citoszol és az organellumok összessége.