sejtszervecskéket

Sejtszervecskék (sejtorganellumok) a sejtben található olyan speciális struktúrák, amelyek meghatározott feladatokat látnak el, és nélkülözhetetlenek a sejt életműködéseihez. Ezek közül egyesek membránnal határolt belső teret alkotnak, míg mások membrán nélkül léteznek.

Membránnal határolt szervecskék közé tartozik a sejtmag (nucleus), amely a DNS-t tartalmazza és a maghártya védi; a mitokondriumok, amelyek energiaelőállítást végeznek; a kloroplasztok (zöld növényi és algasejtekben) a fotoszintézis helyszínei; az endoplazmatikus retikulum (durva ER riboszómákkal és sima ER) a fehérje- és lipidtermelésben játszik szerepet; a Golgi-készülék a fehérjék és lipidek átmunkálását végzi; a lizoszómák és peroxiszómák a bomlási folyamatokat végzik; a vakuolák pedig tároló- és nyomásfokozó szereppel bírnak, növényi sejtekben különösen fontosak.

A membrán nélküli szervecskék közé tartoznak a riboszómák, amelyek fehérjeszintézist végeznek, és a citoszkeleton, a sejt belső szerkezeti hálózata, amely formát és irányítást ad a sejt energiáinak szállításához. Néhány sejttípusban centriolusok vagy centroszómák is találhatók, amelyek a sejt osztódásához szükségesek.

Az endoszimbiózis elmélete szerint a mitokondriumok és a kloroplasztok ősi prokarióta sejtek beépülésével alakultak ki, ezért saját DNS-t és riboszómákat őriznek meg. A prokarióták általában nem rendelkeznek membránnal határolt sejtszervecskékkel, kivéve a riboszómákat.