bétalaktamázokat

Bétalaktamázokat, más néven béta-laktám hidrolázokat, enzimek egy csoportja, amelyek a béta-laktám antibiotikumok, például a penicillin és a cefalosporinok lebontásáért felelősek. Ezek az enzimek a béta-laktám gyűrű hidrolízisével fejtik ki hatásukat, ami inaktiválja az antibiotikumot. A bétalaktamázokat számos baktériumfaj termeli, és fontos szerepet játszanak az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában.

A bétalaktamázok sokféle szerkezeti és funkcionális tulajdonsággal rendelkeznek, és osztályozásuk a szerkezetük és a működési mechanizmusuk alapján történik. Az Ambler-féle osztályozás a legelterjedtebb, amely négy fő osztályt különböztet meg (A, B, C, D), a szerin vagy cink aktív centrum jelenléte alapján. Az A, C és D osztályú bétalaktamázok szerin proteázok, míg a B osztályúak cink-függő metallo-bétalaktamázok.

A bétalaktamázok termelése az egyik leggyakoribb mechanizmus, amellyel a baktériumok ellenállnak a béta-laktám antibiotikumoknak. Ez komoly problémát jelent a klinikai gyakorlatban, mivel csökkenti ezen antibiotikumok hatékonyságát számos bakteriális fertőzés kezelésében. A rezisztencia terjedése és a bétalaktamázok sokfélesége miatt folyamatos kutatás zajlik új, bétalaktamáz-stabil antibiotikumok kifejlesztésére, valamint a bétalaktamáz-inhibitorok használatára, amelyekkel helyreállítható a béta-laktám antibiotikumok hatékonysága. Ezek az inhibitorok megkötik és inaktiválják a bétalaktamáz enzimeket, lehetővé téve, hogy az antibiotikumok kifejtsék hatásukat.