bizonytalanságérzékeléssel

Bizonytalanság olyan állapot, amelyben egy esemény kimenetele nem előre meghatározható vagy csak részben becsülhető meg. A bizonytalanság forrásai szerint megkülönböztethetők az ismeretbeli (epistemikus) és a véletlen (aleatorikus) típusok. Az ismeretbeli bizonytalanság hiányos vagy pontatlan információkból, adatgyűjtés hiányából vagy korlátozott modellekből fakad. A véletlen bizonytalanság a természetes variabilitásból adódik; a jövőbeli kimenetel valószínűsége adott modellben becsülhető vagy becsléssel kifejezhető.

A döntéshozatalban gyakran a kockázat és a bizonytalanság közötti különbséget használják. A kockázat olyan helyzet, ahol a kimenetek valószínűségei ismertek vagy megbecsülhetők; a bizonytalanság pedig olyan, amikor ezek a valószínűségek ismeretlenek vagy nem becsülhetők pontosan.

Az ilyen helyzetek kezelésére különféle megközelítéseket alkalmaznak: adatok gyűjtése és modellek fejlesztése, érzékenység- és stressztesztelés, scenarióelemzés, kockázatkezelés, robosztus tervezés és adaptív döntéshozatal.

Alkalmazási területek közé tartozik a tudományos kutatás, a gazdaság, a közpolitikák és a mérnöki tervezés. A bizonytalanság felismerése segít a döntések megalapozásában, a források hatékony allokációjában és a kockázatok mérséklésében.