begyújtás

Begyújtás a tűz vagy égés megindításának folyamata. Általánosan olyan cselekvést jelent, amely során tüzelőanyag és oxidálószer találkozik egy gyulladást elősegítő forrással, és láng keletkezik vagy megindul a gyulladás. A kifejezés gyakorlati értelemben azt írja le, amikor ember vagy gép energiát ad a tűznek: legyen szó háztartási tűzhelyről, kandallóról vagy belső égésű motorokról.

Az etimológia szerint a szó a begyújt igéből származik; a -ás képző a cselekvés nevét adja, a be- pedig irányultságot jelöl. Eredetileg a tüzelőanyag meggyújtására vonatkozott, manapság pedig széles körben alkalmazzák a tűz és az égés minden formájára.

Típusai közé tartozik a manuális begyújtás (gyufa vagy öngyújtó használata), az elektromos begyújtás (szikra- vagy piezoelektromos gyújtó eszközök, például gáztűzhelyek és autók gyújtórendszerei), és a pilot láng vagy előgyújtási rendszerek alkalmazása. Modern berendezések gyakran beépített elektromos vagy elektronikus begyújtóval rendelkeznek, amely a meggyújtás energiáját biztosítja.

Biztonság és szabályozás: a begyújtás kockázatokat jelenthet, például tűzveszélyt és égési sérüléseket, valamint mérgező vagy irritáló gázok felszabadulását. Ennek megfelelően fontos a megfelelő szellőzés, a gyújtóeszközök biztonságos kezelése, és a megfelelő tűzoltó eszközök hozzáférhetősége. Ipari és közüzemi környezetben a begyújtási rendszereket és azok karbantartását jogszabályok írják elő.