becsapódása

Becsapódása (becsapódás) a két test összeütközésének pillanata, amikor a relatív mozgási energia hirtelen energiává és deformációvá alakul. A becsapódás során energiát adunk át a környezetnek, és a testek mozgási állapota jelentősen megváltozik. A jelenség érthető mindennapi és tudományos kontextusban is, mert lefedi a mindennapi ütközéseket és a kozmikus ütközetek következményeit egyaránt.

Fizikai értelemben a becsapódás rövid ideig tartó érintkezési esemény, amely során impulzust cserélnek a testek. A visszapattanás mértéke és a felület rugalmassága határozza meg, hogy a test mennyire repül tovább és milyen mértékben deformálódik.

Űr- és földtudományi kontextusban a becsapódás meteoridák vagy aszteroidák Földre érkezésekor történik. A nagy energiájú becsapódás nyomáshullámokat és hőhatásokat kelt, felveri a talajt, kilövi a kőzetdarabokat, és krátert hagy maga után. A kráter mérete és formája a becsapódó tömegétől, sebességétől és a célterület anyagtulajdonságaitól függ; ezt skálázási törvények, például Holsapple–Housen, írják le.

Ismert példák közé tartozik a Chicxulub-kráter (Yucatán-félsziget, Mexikó) és a Barringer Kráter (Meteor Crater, Arizona, USA), amelyek a bolygó felszínét alakító korábbi becsapódások nyomait őrzik.