beavatkozáskutatás

Beavatkozáskutatás, más néven etnográfia vagy résztvevő megfigyelés, egy kvalitatív kutatási módszer, amely a társadalmi vagy kulturális csoportok életmódjának, értékeinek és gyakorlatainak részletes megismerését célozza. Ez a kutatási eljárás főleg a természetes környezetben történő, hosszú távú megfigyelést és interakciót helyez előtérbe, ahol a kutató aktívan részt vesz a csoport életében. A módszer célja az, hogy a vizsgált közösség belsejéből, az ő szemükből és tapasztalatuk alapján értelmezze a jelenségeket, helyettük a kutató által előre meghatározott keretek helyett.

A beavatkozáskutatás alapvető eszközei közé tartozik a részvétel, a megfigyelés, az interjúk és a dokumentumok gyűjtése. A kutató gyakran felveszi a csoport tagjai közé, hogy minél pontosabban megértsék a szokásokat, hagyományokat és konfliktusokat. Ez a módszer különösen hasznos olyan területeken, ahol a kvantitatív adatok nem elegendőek, például a kulturális antropológia, a pedagógia vagy a szervezeti tanulmányok területén.

A beavatkozáskutatás előnyei közé tartozik az adatok magas mértékű hitelessége és kontextusban való értelmezhetősége, mivel a kutató közvetlenül tapasztalja és értelmezi a jelenségeket. Ám, hátrányai közé sorolható a hosszú ideig tartó kutatási folyamat, valamint a kutató személyes előítéleteinek vagy előre megfogalmazott elképzeléseinek befolyásolhatósága az eredményekre. Emiatt a módszer alkalmazásakor fontos a reflexivitás, azaz a kutató folyamatos önismerete és kritikai értékelése.