baktériumai

Baktériumai, vagy egyszerűen baktériumok, a prokarióták közé tartozó egysejtű élőlények. Sejtmag nélkül élnek, általában peptidoglikán-alapú sejtfaluk van, és gyakran gyorsan szaporodnak. Számos életközegben megfigyelhetők: talajban, vízben, levegőben, illetve más szervezetekben élő környezetekben is előfordulnak.

Baktériumok sokféle alakban léteznek: gömbölyű cocci, pálcikaszerű bacillusok vagy spirál alakú spirillák. A legtöbbjük sejtfalával és membránjaival rendelkezik; egyesek kapszulával és flagellummal vagy Pili-val rendelkeznek, amelyek mozgást vagy közvetítést segítenek.

Szaporodásuk fő módja a bináris osztódás, amely gyors populáció-növekedést tesz lehetővé. Genetikai anyaguk általában körkörös DNS, és a genetikai újításokat transzformáció, transzdukció vagy konjugáció útján cserélik. Anyagcseréjük rendkívül változatos: lehetnek autotrófok vagy heterotrófok, fototrófok vagy chemotrófok; aerobok vagy anaerobok, attól függően, hogy oxigént használnak-e energiához.

Baktériumok kulcsfontosságú szereplők az ökoszisztémákban: a szén-, nitrogén- és kénkörforgásban vesznek részt, lebontják a szerves anyagokat, és hozzájárulnak talajok termékenységéhez. Az élő szervezetek belében is megtalálhatók, például a bélflórában, ahol emésztésben és immunrendszer működésében játszanak szerepet. Ipari és biotechnológiai alkalmazásokkal is rendelkeznek, például az erjesztésben, gyógyszer- és enzimtermelésben. Vannak azonban patogén baktériumok is, melyek betegségeket okozhatnak, ezért a higiénia és a fertőzés-megelőzés fontos.

Felfedezésük a mikroszkópia fejlődésével kezdődött: Anton van Leeuwenhoek a 17. században először figyelt meg baktériumokat. A germelmélet a 19. században Pasteur és Koch munkáival vált megalapozottá, és megértette, hogy sok betegség baktériumokra vezethető vissza.