germelmélet

A germelmélet azon tudományos elmélet, amely szerint sok fertőző betegséget mikroorganizmusok — baktériumok, vírusok, gombák és paraziták — okoznak. A koncepció fokozatosan vált uralkodóvá a 19. században, amikor a mikroszkópia és a kísérleti orvostudomány fejlődése lehetővé tette a kórokozók azonosítását és laboratóriumi vizsgálatát.

A germelmélet előzményei közé tartozik Girolamo Fracastoro 16. századi elképzelése a fertőzés terjedéséről, de a tudományos megalapozás a 19. században Louis Pasteur és Robert Koch munkájához kötődik. Pasteur kísérletei cáfolták a spontán nemzés gondolatát, Koch megfogalmazta a baktériumok betegségokozó szerepét igazoló gyakorlati szabályokat (Koch-posztulátumok). Ignaz Semmelweis és Joseph Lister gyakorlati intézkedései — kézfertőtlenítés és antiszeptikus műtéti eljárások — hozzájárultak a germelmélet elfogadásához.

A germelmélet hatása alapvető volt a modern közegészségügyre: vakcinák, antibiotikumok, járványügyi intézkedések és higiéniai szabályok fejlődtek ki. Ugyanakkor a modern mikrobiológia árnyalta az elméletet: nem minden betegség kórokozókkal magyarázható, a fertőző betegségek kockázatát befolyásolja a gazdaszervezet immunállapota, környezeti tényezők és mikrobiom, továbbá léteznek prionok és más, hagyományos kórokozó-definícióba nehezen illeszthető ügynökök.