bakteriákat

Baktériák (prokarionták) egysejtű élőlények, genomjuk általában körkörös DNS, nincs valódi sejtmag, és genetikai információjuk a citoplazmában található. A domén Bacteria a legnagyobb biológiai csoport, amelyben rendkívül sokféle faj él bolygónk különböző környezeteiben. A baktériumok gyakran talajról, vízből, növényekből és állatokból származó közegekben fordulnak elő, de élő szervezetekben is megtalálhatók.

Sejtszerkezetük jellemzően sejtfalat tartalmaz peptidoglikánnal; ennek megléte alapján a baktériumokat Gram-pozitív és Gram-negatív csoportokra osztják. A sejtek mérete általában 0,5–5 mikrométer, formájuk lehet kerek (coccus), pálcika alakú (bacillus) vagy spirális. Sok faj mozog flagellummal, és kapszula vagy biofilm segítheti túlélését.

Életmódjuk és anyagcseréjük sokféle: egyesek autotrófok, mások heterotrófok; egyesek fotoszintizálnak (például a cianobaktériumok). Szaporodásuk általában binary fission, ami gyors genetikai változatosságot eredményezhet. Genomjuk jellemzően körkörös DNS, plasmidokkal és horizontális génáramlási módokkal variálható a genetikai információ (transzformáció, transzdukcó, konjugáció).

Az ökoszisztémában nélkülözhetetlenek: lebontják a szerves anyagokat, részt vesznek a nitrogén- és más elemek körforgásában, és gyakran szimbionták vagy kórokozók az emberre nézve. A bélflóra például segíti az emésztést és az immunrendszer működését, de patogén fajok fertőzéseket is okozhatnak. Az egészség és az ipar szempontjából fontosak a fertőzések megelőzése és kezelése antibiotikumokkal, ugyanakkor a rezisztencia növekedése komoly kihívás. Biotechnológiában is széles körben használják őket: fermentáció, fehérje- és enzimgyártás, valamint kutatási modellek (például Escherichia coli vagy Bacillus subtilis).