antibiotikumkezelés

Az antibiotikumkezelés olyan terápiás megközelítés, amely bakteriális fertőzések kezelésére antibiotikumok alkalmazását jelenti. Vírusos fertőzések esetén általában hatástalan, ezért nem célszerű ezeket indokolatlanul antibiotikummal kezelni.

Indikációk közé tartoznak a bakteriális fertőzések, például tüdőgyulladás, húgyúti fertőzések, bőrfertőzések és lágyrész-fertőzések, hasi fertőzések, valamint fogászati fertőzések. A kezelés egyéni tényezőktől függően történik, és figyelembe veszi a beteg állapotát, a fertőzés helyét és a lokalális rezisztenciát.

Eljárásként a diagnózist gyakran kultúra- és érzékenységi vizsgálatokkal támogatják. Gyakran kezdetben empirikus terápiát alkalmaznak, majd a kultúra eredményei alapján szűk spektrumú, célzott antibiotikumra váltanak (deeskaláció).

Időzítés és útvonal tekintetében a legrövidebb hatásos kezelési időt érdemes alkalmazni. Az antibiotikum adható szájon át vagy intravénásan, a beteg állapota és a fertőzés jellege szerint történő váltás szükségességével.

Mellékhatások és kockázatok közé tartoznak az allergiás reakciók, gyomor-bél panaszok és dysbiosis, valamint ritkán Clostridioides difficile fertőzés. Gyógyszerkölcsönhatásokra is számítani lehet.

Rezisztencia és felelős használat: a nem megfelelő vagy túlzott antibiotikum-használat hozzájárul a rezisztencia kialakulásához. A terápia ezért az indikáció pontos meghatározását, a kultúrák és érzékenység alapján történő deeskalációt, illetve a kezelés időtartamának betartását foglalja magában.