alienációját

Az alienáció, vagy idegenítés, a társadalmi életben szerzett idegenség vagy elidegenedés érzése. A kifejezést a filozófiától a szociológián át a pszichológiáig használják, és különböző kontextusokban árnyalódik: gazdasági, társadalmi és egzisztenciális megközelítéseket foglal magába. Magyar nyelvben gyakran találkozunk az "alienációját" vagy egyszerűen "alienáció" formákkal, amelyek a személy vagy közösség állapotát jelölik.

Az alienáció latin eredetű, az alienus (idegen) szóból. A fogalom a 19. századi filozófia és a marxizmus hatására terjedt el a társadalomtudományokban, ahol a társadalmi és gazdasági viszonyok elidegenítő hatását írja le.

Marxi megközelítés szerint az alienáció a kapitalista termelés struktúrájának eredménye, amelyben a munkás idegenedik a termékétől, a folyamatától, a többi embertől és az emberi léttől (species-being). Ennek eredménye a kreativitás és önrendelkezés elvesztése. Egzisztenciális irányzatok, például Heidegger és Sartre, az egyén autentikusságának hiányát és a lét értelmére vonatkozó elidegenedést hangsúlyozzák, amikor a személy önmagától és a világtól idegennek érzi magát.

Napjainkban az alienáció kifejezést széles körben használják a munkahelyi elidegenedéstől a társadalmi marginalizációig, valamint a médiakultúra által kiváltott érzésekig. Pszichológiai értelemben az alienáció olyan belső elszigeteltség, amely depresszióval vagy más mentális állapotokkal társulhat, és amelyek terápiás megközelítései gyakran az önismeret és az autentikusság visszaállítását célozzák. Az "alienációját" formát pedig gyakran alkalmazzák egy adott személy vagy csoport viszonyulásának leírására.