Vezérlést

Vezérlés, vagy vezérlést, egy olyan rendszerelméleti és mérnöki koncepció, amely a rendszerek viselkedésének tervezett befolyásolására szolgál. Célja, hogy a bemeneti jelek alapján a kimenetet a kívánt értékre és dinamikára hozza, figyelembe véve a rendszert és a környezetet. A vezérlés alapvető elemei a szenzorok által észlelt állapot vagy kimenet értéke, a szabályozó egység, amely számításokat végez, és a végrehajtó eszközök, amelyek végrehajtják a szükséges beavatkozásokat.

Két alapvető típusa van: nyitott hurokú vezérlés (open-loop) és zárt hurokú vagy visszacsatolt vezérlés. Az open-loop csak a bemeneti jelre támaszkodik, nincs visszacsatolás, ezért a környezeti zavarokkal szembeni érzékenysége nagy. A zárt hurokú vezérlés visszacsatolást használ, és a valós kimenetet figyelembe véve korrigálja a beavatkozást, ezáltal általában stabilabb és pontosabb.

A tervezés során gyakran alkalmazott technikák közé tartozik a PID szabályzó (proporcionális, integráló, deriváló tagok), valamint modern megközelítések, például állapotalapú (state-space) eljárások, frekvencia-analízis és robusztus vezérlés. Digitális rendszereknél gyakran történik a diszkrét időben végzett mintavételezés.

Alkalmazási területei közé tartozik az ipari folyamatirányítás, robotika, hajtásrendszerek, repülés- és autóipari rendszerek. A vezérlés célja a stabilitás, a gyors válasz és a megbízható teljesítmény a változó környezetben.