Ureautánpótlás

Ureautánpótlás (urea-utánpótlás) a takarmányozás egyik gyakorlata, amely során ureát adnak a táplálékhoz nitrogén-forrásként. Jellemzően ruminánsokban alkalmazzák, például szarvasmarhánál, juhnál és kecskénél, ahol a gyomorban élő mikroorganizmusok nitrogént hasznosítanak a fehérje-szintézishez.

Mechanizmus: A rumén mikroorganizmusok az ureát ammóniává alakítják, amelyet a mikrobiális fehérje termeléséhez használnak fel, amennyiben elegendő szénhidrát-energia áll rendelkezésre és a pH optimális. Ennek révén bizonyos étrendekben növelhető a mikrobiális fehérje mennyisége, és csökkenthetők a fehérjét tartalmazó hagyományos takarmányok költségei. A nitrogén-forrás tehát kiegészítő lehet a fehérjében szegény diétákban.

Alkalmazás és korlátozások: Az ureát csak ruminánsokra javallt, monogasztrikus állatoknál toxikus lehet. Az adagot bölcsen kell megválasztani, és gyakran szakember felügyelete szükséges. Általában a takarmány szárazanyagának kb. 0,2–1,5%-át teszi ki, és legyen meg a fokozatos adaptáció 2–3 hétig. A keverést gondosan végezzék, és soha ne adják egyenesen a takarmányhoz nagy mennyiségben.

Kockázatok és minőségbiztosítás: Túl gyors vagy túl nagy adagolás ammónia-túltelítődést és toxikus tüneteket okozhat (nyáladzás, nyugtalanság, légzési nehézségek, bénulás). A felhasználás során figyelembe kell venni a helyi jogszabályokat és a takarmánybiztonsági előírásokat, és a terméket mindig megbízható beszállítótól szerezni.