Tkehozadék

Tőkehozadék vagy tőkehozam a gazdasági fogalom, amely a tőke használatából származó jövedelmet jelöli. A tőke lehet fizikai eszköz (gépek, épületek), pénzügyi eszköz vagy szellemi tulajdon, és ezen eszközök működtetése révén realizálódó bevételt foglalja magában, például nyereséget, kamatot, bérleti díjakat és jogdíjakat. A tőkehozadék tehát a tőke tulajdonosainak járó jövedelmet foglalja magába a termelés vagy értékesítés eredményeként.

Általában a tőkehozadékot a tőkeállományhoz viszonyítva mérik, például tőkehozadék-rátaként (return on capital). A számítás alapelve: tőkehozadék-ráta = tőkéből származó nettó hozam / tőkeállomány. A meghatározás és az összetevők meghatározása országonként és számviteli szabályonként változik; gyakran külön figyelembe veszik a nominális és reálhozadékot, a tőke-költség és a kockázat hatását, valamint az inflációt is.

Típusok és források tekintetében megkülönböztethetők a valós tőke hozamai (például a vállalat működéséből származó nyereség és árbevétel), a pénzügyi tőke hozamai (kamatszintek, osztalékok), valamint a szellemi tőke hozama (licenc- és jogdíjak). A megosztás és a jelleg meghatározása befolyásolja a gazdasági elemzéseket és a policy-mutatókat.

Hasznos az összefüggések vizsgálatában, például beruházási döntések értékelésénél, a tőke- és jövedelemmegosztás elemzésénél, illetve makroökonómiai modellekben a tőke termelékenységének megértéséhez. Ugyanakkor a méréskor adódó bizonytalanságok, amortizációs eljárások és inflációs hatások korlátozhatják összehasonlíthatóságát. Összefoglalva, a tőkehozadék a tőke tulajdonosainak jövedelmének mérőszáma, amely a tőke hozzájárulását a gazdasági teljesítményhez mutatja.