osztalékok

Az osztalékok olyan kifizetések, amelyeket a vállalat a nyereségéből a részvényeseknek fizet. Ezek lehetnek készpénzben vagy nem pénzbeli formában (például részvényosztalék), és gyakran kiegészítik a befektetők hozamát a tőkenövekedés mellett.

Típusaik közé tartozik a készpénz osztalék, amelynél a részvényesek pénzben kapják meg a nyereség egy részét, a részvényosztalék, amikor a vállalat új részvényeket bocsát ki a nyereség felhasználására, illetve a különleges vagy egyéb osztalék, amely ritkán és egyszeri alkalommal kerül kifizetésre. Előfordulhatnak továbbá lefelé vagy felfelé módosított osztalékpolitikák, amelyek a hosszú távú pénzügyi tervekkel összhangban állnak.

A kifizetés menete általában úgy zajlik, hogy a társaság igazgatótanácsa meghozza az osztalékdöntést, majd bejelenti a feltételeket. Az ex-dividend dátum az a nap, amely után a vásárolt részvény már nem jogosult a közelgő osztalékra; a jegyzési dátum (nyilvántartási nap) azt mutatja, ki van bejegyezve a részvények tulajdonosaként a kifizetés időpontjában, és a tényleges kifizetésre a meghatározott fizetési napon kerül sor.

Az osztalék hatással van a befektetői jövedelemre és a vállalat tőkéjére. Gyakran a kifizetés után a részvény árfolyama a kifizetett összegnek megfelelően korrigálódik. Sok befektető él a reinvestálási lehetőségekkel (osztalékból származó részvények vásárlása), hogy a hozamot hosszú távon növelje.

A legtöbb joghatóságban az osztalék adóköteles jövedelem lehet, és gyakran forrásadó vagy személyi adóként kerül megterhelésre. A vállalatok részben vagy teljes mértékben adókockázatokkal és általános üzleti feltételekkel összhangban alakítják ki osztalékpolitikájukat, amely lehet stabil vagy maradékos jellegű, és időnként különleges osztalékot is tartalmazhat.