részvényosztalék

Részvényosztalék, vagy stock dividend, olyan osztalékfajta, amelyet a vállalat a nyereség egy részének kifizetése helyett új részvények formájában oszt ki a részvénytulajdonosok között. A kibocsátott új részvények száma gyakran a meglévő részvények arányában kerül meghatározásra, és sok esetben van lehetőség az elővásárlási jogra, hogy a befektetők megőrizzék korábbi tulajdoni arányukat.

A részvényosztalék nem közvetlen készpénz-kifizetés, hanem tőkeátcsoportosítás: a vállalat saját tőkéje egy részét átcsoportosítja, a tartalékalap (retained earnings) csökken, míg a törzsrészvények vagy tőketartalék nő, és a teljes saját tőke jellemzően változatlan marad. A kibocsátás következtében a részvények száma nő, ami rövid távon hígíthatja az egy részvényre jutó nyereséget (EPS) és gyakran a piaci árfolyamot is befolyásolhatja.

Előnyök közé tartozik, hogy a vállalat készpénzállománya megmarad vagy növelhető maradék befektetések finanszírozására, illetve bizonyos helyzetekben a befektetők számára kedvező lehet a tőkehozam növelése. Hátrány, hogy a tulajdonosi részesedés hígulhat, és a hosszú távú részvényértéket befolyásolhatja a piaci reakció.

Adózás és számvitel tekintetében a részvényosztalék kezelése országonként eltérő: egyes jogszabályok szerint adóalap lehet, más rendszerekben későbbi adózási esemény lehet az értékpapír eladása. A pontos szabályozás a helyi jogi környezettől függ.