Tipológia

Tipológia, a név eredetileg a görög típus (typos) szóból származik, és olyan rendszerező megközelítésre utal, amely a jelenségeket típusokba, kategóriákba sorolja a közös jellemzők alapján. A tipológia célja, hogy a különböző példákat közös minták szerint csoportosítsa, miközben elismeri, hogy a típusok leegyszerűsítő fogalmak, amelyeket a valóság változásai és a kontextus gyakran felülír.

A tipológia sok tudományágban használatos. Az archeológiában és a művészettörténetben például artefaktumok vagy tárgyak formáit, stílusát és díszítését rendezik típusokba, hogy a leletkészlet időbeli sorrendiségét és kulturális összefüggéseit segítse a datálásban és az értelmezésben. A nyelvészetben a tipológia a nyelvek szerkezeti jellemzőinek összehasonlításával foglalkozik, például a mondatszerkezetek (alany-ige-tárgy), fonetikai vagy morfológiai készletek vizsgálatával, ás a világnyelvek közötti általános mintákat keresi. Az antropológia és a szociológia is alkalmaz tipológiai megközelítéseket kultúrák, társadalmi intézmények vagy életmódok összehasonlítására. Az információtudományban és a tervezésben a tipológia kategóriákat hoz létre a dokumentumok, feladatok vagy felhasználói elemek rendszerezésére.

Kritikai megfontolások: a tipológiák gyakran leegyszerűsítőek és azt feltételezik, hogy a vizsgált jelenségek stabilak vagy egyértelműek. Emiatt a tipológiai elemzést gyakran kiegészítik funkcionális vagy történeti kontextusra épülő módszerekkel, illetve statisztikai vagy interdiszciplináris megközelítésekkel.