sorrendiségét

Sorrendiségnek vagy sorrendi elrendezésnek azt a tulajdonságot nevezzük, amely szerint egy halmaz elemei meghatározott sorrend szerint követik egymást, vagy meghatározott viszonyban állnak egymással. A sorrendiség lehet például növekvő vagy alfabetikus rendezés. Olykor a sorrendiséget egy reláció írja le, amely megmondja, hogy két elem melyikükre következik a sorban.

Etymológia és terminológia. A szó a magyar sorrend gyökéből származik, a -ság képzővel alkotva a minőséget, tulajdonságot jelöli. A birtokos formát, például sorrendiségét, a mondat szemantikai vagy grammatikai összefüggésének kifejezésére használják.

Alkalmazások. A sorrendiséget számos területen használják. Matematikában és számítástechnikában egy reláció lehet teljes vagy részleges sorrend: a teljes sorrend minden két különböző elemre meghatározott viszonyt ad, míg a részleges sorrend csak részpontokat osztályoz. Rendezési algoritmusokkal ezeket az elemeket sorba lehet állítani, például növekvő számrendi sorrend vagy lexikografikus rend szerint. Stabil rendezés esetén az azonos értékű elemek eredeti előfordulási sorrendje megmarad.

Nyelvészetben a sorrendiség a szavak vagy mondatok helyes elrendezését jelenti, amely a mondat érthetőségét és nyelvtani helyességét befolyásolja. Továbbá a folyamatábrák és adatstruktúrák terén is fontos a rendezés koncepciója a hatékonyság és érthetőség szempontjából.

Példák: növekvő számrendi sorrend, alfabetikus sorrend, időrendi sorrend. Lásd még: rendezés, relációelmélet, szintaktikai sorrendiség.