Tagállamokban

Tagállamokban a föderáció részeként működő közigazgatási egységek saját alkotmánnyal, kormánnyal és törvényhozással rendelkeznek, és szuverenitásuk egy részét a központi hatalommal osztják meg a föderáció alkotmányában meghatározott mód szerint. A hatáskörök elosztása általában három fő kategóriába sorolható: kizárólagos tagállami kompetenciák, kizárólagos központi kompetenciák és megosztott vagy részben megosztott területek. A megosztott területeken jogalkotás és végrehajtás közös keretek között történik.

Tagállamokban ezek a közigazgatási egységek saját végrehajtó és törvényhozó testületekkel rendelkeznek, gyakran saját bírósági rendszert is fenntartanak. Legfontosabb feladataik közé tartozik az oktatás, az egészségügy, a közlekedés és a közbiztonság ügyeinek intézése, míg a központi hatalom feladatai gyakran középpontban vannak a külpolitika, honvédelem és a nemzeti pénzügyek terén.

A központi-szövetségi döntéshozatalban a tagállamok képviselete gyakran jelentős szerepet játszik. Egyes föderációkban a felsőház közvetlenül képviseli a tagállamokat, más modellben ezt a szerepet más intézmények tölthetik be.

Példák a tagállamokra: Németország 16 Bundeslandja, az Egyesült Államok 50 tagállama, Ausztrália államai és India államai. Kanadában a föderációt tartományok és területek alkotják; a hatáskörmegosztás hasonló elveken alapul. Az életszínvonal és a szolgáltatások elérhetősége szoros összefüggésben áll a döntéshozatal helyi és központi szintje közötti együttműködéssel.