Szókészletnek

Szókészletnek a magyar nyelvben a szó alapformája, a szókészlet dative (indirekt tárgy) esete. A szó jelentése: a nyelv vagy egy adott személy, csoport, terület által használt szavak összessége, vagyis a lexikon/létesített szókészlet. A szó végén az -nek toldalék jelzi a dative-et, amelyet akkor használunk, amikor a szókészlet valamilyen esemény vagy cselekvés közvetítő, címzett vagy célpont a mondatban.

A szókészlet szó etimológiája egyszerű: a "szó" és a "készlet" összetételéből származik, és a magyar nyelvben gyakori összetételek közé tartozik. A kifejezés a nyelvi tudás, a beszélő vagy egy adott terület szókincsének leírására használatos, legyen szó általános nyelvi szókincsről vagy szakterületek speciális szóanyagáról. Többnyire a szókészlet méretének, sokféleségének vagy fejlődésének vizsgálatakor bukkan fel a beszéd- és nyelvkönyvekben, illetve a nyelvtan-oktatásban és a nyelvészeti leírásokban.

A gyakorlatban a szókészlet kifejezést különböző kasuszerkezetekben használják. A dative formát, tehát a szókészletnek alakot, leggyakrabban olyan mondatokban találhatjuk, amelyekben a szókészlet valamilyen szempontból érintett vagy támogatott célként jelenik meg; például besorolások, fejlesztési vagy bővítési kontextusokban előfordulhat a formája. Emellett a valaminek a szókészlete kifejezés részeként a szókapcsolatokban előfordulhat, ahol a szókészlet a birtokos vagy a meghatározott tárgy része.

See also: szókészlet, lexikon, vocabulary, szótár.