Szerotoninszindróma

Szerotoninszindróma egy potenciálisan életveszélyes állapot, amely a központi idegrendszerben a szerotonerg tevékenység túlzott fokozódásával jár. Gyakran gyógyszerek közötti kölcsönhatások vagy gyors dózismódosítás következtében alakul ki, különösen, ha több szerotonerg hatású gyógyszer érintett.

Okozói és kockázati tényezői közé tartoznak az antidepresszánsok, például SSRI-k, SNRI-k és MAOI-k, triciklikus antidepresztánsok, triptánok, és olyan fájdalomcsillapítók vagy rekreációs szerek, amelyek szerotonerg hatást fejtenek ki, például dextrometorfán, fentermészeti szerek vagy MDMA. Ritkábban az interakciók, dózismódosítások vagy bizonyos gyógyszerkombinációk előidézhetik. Idült vagy idős betegekben, illetve polimedikált környezetben fokozott a kockázat.

Tünetek a szerotonerg aktivitás hirtelen fokozódása mentális, autonom és neuromuszkuláris jelek kombinációjában jelentkeznek. A mentális állapot változásai közé tartozik az agitáció, zavartság vagy disszociatív állapot. Autonóm tünetek: hyperthermia, tachycardia, hipertónia, síklusos verejtékezés és rozsdás ingerküszöb. Neuromuszkuláris tünetek közé sorolható a myoclonus, hyperreflexia, tremor és koordinációs zavar. A tünetek általában órákon belül jelentkeznek gyógyszer- vagy dózismódosítás után.

Diagnózis: klinikai alapú, specifikus laboratóriumi vizsgálat nem ad diagnózist, ezért fontos a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat. A Hunter-kritériumok használata segíthet a diagnózis megerősítésében. Külön folyadék- és izomkárosodás jeleinek monitorozása szükséges; lehet emelkedett CK, leukocytózis és eszkalálódó rhabdomyolízis.

Kezelés: az érintett szer erős gyors megszüntetése vagy cseréje, folyadékpótlás és intenzív megfigyelés kórházi körülmények között. Szimptómás kezelés: benzodiazepinek a nyugtatásra és izomfeszültség csökkentésére, lázcsillapítás és hűtés súlyos hipertermia esetén. Szereket tekintve a cyproheptadin szerotonin antagonistaként szóba jöhet súlyos esetekben. Szükség lehet ICU-os ellátásra, légútbiztonságra és rhabdomyolízis esetén megfelelő diurezis- és renaliamonitorozásra. Megelőzés: óvatosság a kombinált szerelés és dózismódosítás során, beteg- és szakmai education, valamint a szerotonerg gyógyszerek közötti interakciók kerülése. Gyors felismerés és megfelelő kezelés esetén a tünetek gyakran 24–48 órán belül csökkennek.