Szekvenciális

A szekvenciális kifejezés olyan dolgokra utal, amelyek sorrendben követik egymást, és ahol a folyamat vagy állapotok egymásutánisága meghatározó. A szó eredete a latin sequence szóból származik, amely a követést jelenti. A kifejezést különböző tudományterületeken és alkalmazásokban használják, hogy a rend és az időbeli előrehaladás fontosságát kifejezzék.

A számítástechnikában és az elektronikai területeken a szekvenciális logika olyan rendszereket ír le, amelyek kimenete nemcsak a jelenbeli bemenetektől függ, hanem a múltbeli állapotoktól is. Ehhez memóriaelemeket, például flip-flopokat használnak, és a viselkedés időben változik. Ezzel szemben a szekvenciális logika a memória és az állapotkövetés révén lehetővé teszi komplexebb viselkedések megvalósítását, például állapotgépek létrehozását. A gyakorlatban ilyen rendszerek gyakoriak például processzorokban, vezérlő rendszerekben és kommunikációs eszközökben.

A statisztikában és az adatelemzésben a szekvenciális megközelítés olyan módszereket jelent, amelyek az adatokat érkezés közben értékelik, és adott teljesítménykritériumok mellett a döntést időben közelíthetik vagy meghozhatják. Ily módon a minta elérésekor vagy a bizonytalanság csökkenésekor a vizsgálat befejezhető. A szekvenciális elemzés különösen hasznos gyors döntési folyamatokban és adaptív vizsgálatokban.

Szekvenciális adatok példái közé tartozik az időbeli sorozat (time series), a szöveg- vagy genetikai szekvenciák. Ezek modellezése gyakran speciális technikákat igényel, például rekurzív vagy memória-alapú megközelítéseket, mint a rövid távú és hosszú távú függőségek kezelése. A szekvenciális szemlélet ezért gyakori a gépi tanulásban, a nyelvfeldolgozásban és az automatizált gyártásban is.

A szekvenciális folyamatok gyakran kapcsolódnak a gyártásban, az üzleti folyamatokban és a számítástechnikai tervezésben megjelenő munkafolyamatokhoz, ahol a helyes sorrend és az időben történő végrehajtás alapvető.