Születések

Születések a demográfiában az élve születések számát és időbeli alakulását jelentik. A fogantatás és a megszületés közötti események közül a halvaszületés és a vetélés nem tartozik a születések közé; a statisztikák általában az élve születéseket rögzítik. A születések mennyisége és eloszlása alapvető jelzőszám a népesség szerkezetére, a gazdasági és társadalmi folyamatokra nézve.

A születések nyilvántartásának legfontosabb mutatói közé tartozik a bruttó születési ráta (évente élveszületések száma 1 000 főre), a termékenységi ráta és a teljes termékenységi ráta (TFR), amely egy nőre vetítve megadja, hogy átlagosan hány gyermeket szülne a reproduktív kor során. Ezen túl elemzik az életkor szerinti születési arányokat és a regionális különbségeket. A termékenységet befolyásolják az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége, a fogamzásgátlás, az oktatás, a jövedelmi környezet és a családtámogatási politikák.

Globális trendek szerint a születések száma regionálisan változó: sok fejlett országban alacsony termékenység és öregedő népesség, míg más térségekben nagyobb születési arányok figyelhetők meg. Magyarországon hosszú távon alacsony termékenység és népességcsökkenés a kihívás, amelyet a családtámogatások, a munka és a családi élet összehangolása, valamint a gyermekellátási feltételek javítása befolyásolhat. A statisztikák forrásai között szerepelnek a civil nyilvántartások, a népesség- és egészségügyi adatok, felmérések és nemzeti statisztikák.