Statistikában

Statistikában az adatok gyűjtésével, rendezésével, elemzésével és értelmezésével foglalkozó tudományág. Célja a bizonytalanság modellezése és a megfigyelt jelenségek általánosítására vonatkozó következtetések levonása. A statisztika szorosan kapcsolódik a valószínűségelmélethez, amely a véletlen események viselkedését írja le.

Statistika két fő ágra oszlik: leíró statisztika és következtető statisztika. Leíró statisztika a gyűjtött adatok jellemzésére szolgál középponti mérőszámokkal (átlag, medián, mód) és a szóródás különböző mértékeivel (szórás, variancia). Az adatok vizualizációja gyakran grafikonokkal és eloszlásokkal történik.

Következtető statisztika a mintából származó információk populációra való kiterjesítésére irányul. Ilyenkor becsléseket adnak, konfidencia-intervallumokat határoznak meg, és hipotézisvizsgálatokat folytatnak (például t-teszt, ANOVA). Modellezési technikák közé tartozik a regresszió, a korreláció és a különféle eloszlásalapú megközelítések, köztük a Bayes-keretek.

Az adatgyűjtés és a módszertan alapozza meg a megbízható következtetéseket. Adatok lehetnek kvalitatívak vagy kvantitatívak, mérési skálák szerint pedig nomiális, ordinális, intervallum vagy arányos skálák. A mintavétel célja a populáció reprezentativitása; torzítások és mintavételi hibák figyelembevétele szükséges. Az adatok tiszta rendszerezése és vizualizációja javítja a reprodukálhatóságot.

Statistikát alkalmazzák a természettudományokban, mérnöki területeken, társadalomtudományokban és közpolitikában. A döntések gyakran bizonytalanság mellett születnek, ezért fontos a feltételezések és korlátok világos kommunikációja. A terület fejlődése magában foglalja a nagy adathalmazok elemzését, a számítógépes szimulációkat és a modern eljárásokat, például gépi tanulást vagy Bayes-modelleket.