Sortörések

Sortörések a szövegekben a sorok végét jelölik, és a következő sor kezdetét hozzák létre. Fontos a sortörések helye a formázás és az olvashatóság szempontjából. A sortörés gyakran nem ugyanaz, mint egy bekezdés lezárása: egy sor vége egyszerűen új sor kezdetét jelenti, míg a bekezdés lezárását általában üres sor vagy nagyobb térköz jelöli.

Az átírási gyakorlatban két alapvető fajtája létezik. A kemény sortörés (hard line break) explicit módon beillesztett sorvége, amelyet a szerző vagy forráskészítő ad hozzá. A lágy sortörés (soft wrap) pedig akkor történik, amikor a szöveg az olvasó felületén automatikusan törik a rendelkezésre álló szélesség alapján, és nincs benne tényleges sorvége. A megjelenítés és a forráskód között gyakran különbség van: például HTML-en a sortörések alapértelmezés szerint nem látszanak, kivéve ha <br> vagy megfelelő blokkszabályok kerülnek alkalmazásra.

Technikai értelemben a különböző operációs rendszerek más-más sortörő karaktert használnak: Unix-alapú rendszeren LF (U+000A), Windows alatt CRLF (U+000D U+000A), régi Macen pedig CR (U+000D). A Unicode szövegekben a Line Separator (U+2028) és a Paragraph Separator (U+2029) is létezik. A sortörések kezelése és normalizálása gyakori feladat adatcserében és szoftverfejlesztésben.

Fontos a kiadvány- és szoftvertervezés során a sortörések következetes kezelése: hosszú soroknál hasznos a megfelelő törésirányítás és a hyphenáció alkalmazása. A rosszul kezelt sortörések olvashatóságot rontanak és eltérő renderelést okozhatnak külön platformokon. Ennek érdekében gyakran alkalmaznak konverziós eszközöket, és törekednek a konzisztens sortörés-kialakításra a fájlformátumok között.