Robbanóanyagok

Robbanóanyagok olyan kémiai anyagok vagy keverékek, amelyek gyors energiafelszabadítással reagálnak, általában okszidáció útján. A reakció során nagy mennyiségű gáz és hő keletkezik, és gyakran hangrobbanás vagy lökéshullám jön létre. Ezeket használják bányászatban és építőiparban robbantáshoz, hadászati és védelmi célokra, továbbá tűzijátékok és más pirotechnikai készítmények előállítására. Az alapvető különbség a robbanóanyagok között az energiafelszabadulás módja: detonáció vagy deflagráció. Detonációt vált ki a robbanóanyag magas sebességű energiafelszabadulása, amely erős, gyors lökéshullámot kelt, míg a deflagráció lassabb égést jelent.

Különféle osztályozások léteznek: érzékenység szerint – primer (nagyon érzékeny, gyakran detonátorokban használt) és szekunder (kevésbé érzékeny, nagyobb tömbökhöz) –, továbbá összetétel szerint is. Ismert példák közé tartozik a TNT, a RDX, a PETN és a nitroglicerin; ipari alkalmazásban gyakran előfordul az ammónium-nitrát alapú ANFO.

Biztonság és szabályozás: a robbanóanyagok szigorúan szabályozott anyagok; a tárolásuk, szállításuk és használatuk licencet igényel, és speciális biztonsági előírások vonatkoznak rájuk. A megfelelő kezelést és megelőzést célzó intézkedések nélkül komoly kockázatokat jelenthetnek a közvetlen környezetre és az emberi egészségre.