Refraktometriával

Refraktometriával a fény törésének mérésével foglalkozó módszer, amelyet különböző anyagok optikai tulajdonságainak meghatározására használnak. A mérés során a mintát érő fény egy határfelületen való törését figyelik, és a Snell-törvény alapján a minta törési indexe (n) kiszámítható. A törési index nagysága kapcsolódik az anyag sűrűségéhez és összetételéhez, így oldatok esetében a koncentrációt, a készítmény minőségét vagy az anyagazonosítást segíti.

Mérőeszközök és elv: a minta által átengedett vagy megtört fényt mérik egy prizmán vagy üveglencsén keresztül. Különféle készülékek léteznek: kézi prizmás refraktométerek (általában egy mérőprizma és skála vagy digitális kijelző); Abbe- és digitális refraktométerek; illetve inline, folyamatkövető refraktométerek, amelyeket ipari körülmények között használnak.

Alkalmazások: élelmiszeriparban a cukortartalom becslésére szolgáló Brix-érték meghatározása; italok és szirupok minősítése; gyógyszeriparban oldatok minősége és visszafolyó oldatok ellenőrzése; gemológia a kövek refraktív indexének meghatározása azonosításhoz; környezeti analízis és laboratóriumi kutatások.

Pontosság és korlátok: a mérés a hőmérsékletre érzékeny; a törésindex szintje függ a hőmérséklettől, ezért gyakran beépített vagy külső hőmérséklet-kompenzációval dolgoznak. A minta tisztasága és homogénsége, a felület minősége, a fényforrás és a kalibráció is befolyásolja az eredményt.

Összegzés: refraktometriával gyorsan meghatározható számos anyag optikai tulajdonsága, különösen oldatok koncentrációja és azonosítása, valamint minősítése számos ágazatban.