Reformálás

Reformálás olyan folyamata, amelynek célja egy rendszer, szervezet vagy gyakorlat hatékonyságának, igazságosságának vagy fenntarthatóságának javítása. A reformálás lehet részleges vagy átfogó, és gyakran a működés modernizálására, a szabályozói környezet korszerűsítésére vagy a szolgáltatások minőségének emelésére irányul. Eredetileg a latin reformare kifejezésből ered, a magyar nyelvben pedig széles körben használják közigazgatási, gazdasági, jogi és közszolgáltatási kontextusokban.

Típusai közé tartoznak a politikai–közigazgatási reformok (alkotmányos keretek módosítása, decentralizáció, választási rendszerek átalakítása), gazdasági reformok (liberalizáció, privatizáció, fiskális reformok), társadalmi reformok (egészségügy, oktatás, szociális ellátás, munkaerőpiac), valamint jogi és szabályozási reformok (kodifikáció, végrehajtási eljárások hatékonyságának növelése, korrupcióellenes intézkedések).

A reformok előkészítése általában felméréseken és érdekelt felek bevonásán alapul, ezt követi a reform csomag megtervezése, parlamenti vagy kormányzati döntések meghozatala, majd fokozatos bevezetés és monitorozás. Az értékelés alapján kiigazításokra is sor kerülhet.

Kihívások közé tartozik az ellenállás, költségek és bizonytalanságok kezelése, a reformok időigényessége, valamint a kapacitás és a koordináció hiányából eredő végrehajtási nehézségek.