Protekcionizmus

Protekcionizmus vagy protekcionista gazdaságpolitika olyan gazdasági megközelítés, amely a külkereskedelmi forgalom korlátozását észleli célként a hazai ipar védelme érdekében. A protekcionizmus gyakran hangsúlyozza a termelés és foglalkoztatás megőrzését, a nemzeti biztonság és stratégiai ágazatok védelmét, valamint a gazdasági önállóság erősítését. Ennek során a kereskedelmi korlátok és támogatások alkalmazása a jellemző.

Az eszközök közé tartoznak a vámok és importkvóták, az exporttámogatások és állami beruházási vagy technológiai támogatások útján történő befolyásolás, valamint adminisztratív szabályozások, nemzeti normák és licencelési rendszerek, amelyek nehezítik vagy irányítják a külföldi vállalatok piacra jutását.

Történeti áttekintés: a protekcionizmus a gazdaság- és kereskedelemtudomány fejlődése során jelent meg válaszként a szabadkereskedelmi nyitás kihívásaira. A 19. század óta jelen van, a nagy gazdasági válság idején pedig erősödött. A 20. század közepén a liberalizációt támogató megállapodások, például a GATT és a későbbi WTO, meghatározták a nemzetközi kereskedelem szabályait. A modern időkben egyes országok stratégiai ágazatok védelmét és importbiztonságot, illetve célzott állami támogatásokat alkalmaznak; ezt gyakran viták és retorziók kísérik a globális gazdaságban.

Vita: a protekcionizmus támogatói szerint védi a hazai munkavállalókat, technológiát és versenyképességet, különösen külső sokkok idején. Ellenzői szerint torzítja a versenyt, növeli az árszínvonalat, és hosszú távon gyengíti a gazdaság hatékonyságát és növekedési lehetőségeit.

Jelenleg a protekcionizmus gyakran összefügg a nemzetközi kereskedelmi szabályozásokkal és a kereskedelmi vitákkal. A WTO szabályai korlátozzák a túlzott védelmet, ugyanakkor lehetőséget adnak a sérült ágazatok gyors reagálására. A gazdaságpolitika sokszor törekszik mérsékelt és célzott intézkedésekre.